Mit tegyek a családon belüli konfliktushelyzetek megoldása érdekében?

Konfliktusok mindig is jelen voltak, vannak és lesznek is az életünkben. Ritkaság, ha ki tudjuk őket kerülni, és így bizony kisebb, de akár nagyobb mértékben is képesek befolyásolni a mindennapjainkat.

 

Sokféleképpen lehet értelmezni a konfliktus szó jelentését. Lehet szó csoporton belüli, csoportok közötti, intraperszonális vagy éppen interperszonális, azaz személyközi konfliktusról. Az egyszerűsítés érdekében magát a „konfliktus“ szavat most az ellentmondások, a félreértések és a nézeteltérések kifejezésére használjuk a személyközi kapcsolatokban. Teljesen normális, ha két ember között konfliktus alakul ki, hiszen mindannyiunknak különböző igénye, érdeklődési köre, attitűdje, temperamentuma van, ezért tehát nem meglepőek a félreértések, vagy esetleg a nézeteltérések az interperszonális kapcsolatokban. 

 

Tapasztalataim alapján a személyközi konfliktusok leggyakrabban az iskolában gyermek – gyermek, gyermek – tanár, tanár – szülő között, illetve családon belül gyermek – gyermek, gyermek – szülő, szülő – szülő között alakulnak ki. Ezen a ponton fontosnak vélem megemlíteni, hogy a konfliktus önmagában nem rossz, lehetne akár a pozitív funkciójáról is beszélni, hiszen neki köszönhetően lehetőségünk van a kreatív gondolkodásunkat fejleszteni, melynek segítségével kreatív, innovatív, optimális megoldásmódot találhatunk a konfliktusok, félreértések, nézeteltérések megoldására.   

 

Az alábbi sorokban be szeretnék mutatni Önöknek több pszichológus által elfogadott, és általam is kedvelt két technikát, módszert, melyek a konfliktusok kezelésére, illetve az interperszonális kapcsolatok optimalizására szolgálnak.
Úgy vélem, hogy a következő játékos feladatok rendkívül segítőkészek tudnak lenni a testvérviszály, illetve a szülő – gyermek kapcsolatok finomításánál is. Az elsőt a nagyobb, míg a másodikat a kisebb korosztályú gyermekek részére ajánlanám. Bízom benne, hogy az alábbi tippek elnyerik az olvasók tetszését, és bátran használják majd a mindennapokban a konfliktushelyzetek megoldásának stratégiájaként. 

 

• LEVÉLÍRÁS: 

Kellékek: papír, toll, lufik, fonal

A játék célja: A konfliktushelyzettel kapcsolatos negatív érzések tudatosítása és azok kezelése. Cél, hogy a személy megértse saját cselekedeteit és a reakcióit, amelyek konfliktusokat válthatnak ki. 

Feladat: A résztvevők elvonulnak egy csendes sarokba. Lehetőségük van egy levet írni annak a személynek, akivel konfliktushelyzetbe (ide tartoznak például a nézeteltérések, vagy a félreértések) kerültek. Ezt a levelet nem szükséges elküldeni a címzett személynek, viszont segít mélyebben elgondolkodni az adott konfliktushelyzeten, annak kiváltó okain. Miután a résztvevők megírták a levelet, választanak egy lufit, melyre a fonal segítségével felkötik a levelet és kiengedik az ablakon. Ezután egy rövid beszélgetés következik, amely az érzésekre irányul, melyeket a résztvevők a lufi elengedésekor érezhettek.

 

• SZÉKFOGLALÓS JÁTÉK:

Kellékek: Székek, zene.

Előkészület: Kiteszünk a szoba közepére két sorban egymásnak háttal annyi széket,  ahányan játszunk.

A játék célja: Együttműködés

Feladat: Miközben szól a zene, sétálunk, vagy táncolva haladunk körbe, a székek körül. Közben a játékvezető elvesz egy széket. Amikor hirtelen lehalkul, vagy megáll a zene, le kell gyorsan ülnünk egy székre. Akinek nem jutott hely, az kiesik a játékból. (Irányíthatja a zenét). Amikor ismét megszólal a zene, folytatódik a játék. Minden körben kiveszünk egy széket, hogy egyel kevesebb maradjon, mint ahány gyerek van. Az utolsó székre leülő gyerek a győztes. (Óvodásoknál két győztes maradjon a végén).