Gondoljunk vissza az iskolás időszakunkra. Kinek volt olyan osztálytársa, aki csúnyán írt, kevésbe értette a matematikát, aki állandóan izgett-mozgott a padban, aki állandóan ügyetlen volt, akinek nehezen ment egy idegennyelv megtanulása, aki nem tudott odafigyelni az órán? Vajon meg lehet előzni ezeket a problémákat?  Miért hangsúlyozzuk a korai felismerést? Miért kell már a születés előtt, szülés után foglalkozni a csecsemővel és az édesanyával? Mi állhat az iskolában jelentkező tanulási problémák, figyelmi problémák mögött? Miért nem létezik lusta baba? Miért kell foglalkozni a képességekkel?

A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, a gyermek mozgásának és észlelésének fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartászavarhoz vezethet. Célunk ezek megelőzése, korai felismerése és terápiája.